Budapest, Lomb utca 45.
Elindult a Vígszínház irányítása alatt az első magyar filmgyár, a mindössze egy évig működő Hunnia Biográf. Angyalföldön is megnyílt 1917-ben az Astra filmgyár, amelyet 1921-ben egy szélvihar romba döntött.
Bővebben:
1. Az első Hunnia:
Budapesten, a külső Lipótvárosban, 1911. júniusában a Pannónia és a Sziget utca sarkán építették fel az elsfő műtermet, amely a Hunnia nevet viselte. A Hunnia Biográf Társaság műterme volt ez, amely 50 méter hosszú és 25 méter széles üvegcsarnokával 1913-ig működött. Ennek a műteremnek és vállalkozásnak voltaképpen csak elnevezésében van köze a későbbiekben létrejött zuglói filmgyárhoz.
Alapítás
A Corvin Filmgyár bukása után 1925-ben a kormányzat kézbe vette a nemzeti filmgyártás újjáteremtésének ügyét. Filmrendelettel létrehozták a Filmipari Alapot és a Magyar Filmirodát. A Filmipari Alap 1927-ben árverés útján megvásárolta a csődbe jutott zuglói Corvin filmgyárat és a telken lévő épületeket (üvegműterem, díszletraktár, szobrászműhely, irodák, igazgatósági épület). Az 1928 december 19-én megalakult Hunnia Filmgyár R.T. feladata a játékfilmgyártás. A forgalmazóknak a bemutatott külföldi filmek után méterenként 20 (később 40) fillért kellett befizetniük a Filmipari Alapnak, amely évi kb. egymillió pengős bevételt jelentett a magyar filmgyártás fellendítése számára. A Hunniát ily módon a Filmipari Alap fejlesztette és látta el forgótőkével. A filmgyártás újraindításához szükséges technikai, gazdasági és jogi feltételek megteremtése pillanatában azonban berobbant az 1929-es gazdasági válság s ezzel csaknem azonos időben a hangosfilm-korszak is kezdetét vette.
2. Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. filmgyár, gyártó, forgalmazó:
Astra filmvállalat Balogh és Mogán (1916. július 26-tól 1917 július 21-ig)
Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt. (1917. július 21-től )
Iroda: VIII., Rákóczi út 51.
Műterem: Tomori tér (VI., Rozsnyai utca és Röppentyű utca sarok)
Igazgatósági tagok az alakuláskor: Striffler Béla (elnök), Oláh Gyárfás Mihály (kereskedelmi igazgató), Flachs Oszkár, Zsolnay Adolf és Komjáthy János (művészeti igazgató)
Főrendező: Balogh Béla
Titkár: Oláh Dezső tanár
Intéző: Balogh Béláné Kornai Margit
Iparművész: Häcker József
Szobrász: Kotász Béla
Díszletmester: Kommert Ernő
Főrészvényes és vezérigazgató 1919-től: Heltai Jenő
Az Astra filmvállalatot Balogh Béla hadirokkant színész és Mogán "Maki" Oszkár mozibohóc 1916. július 26-án alapította VIII., Rákóczi-út 51. alatti székhellyel, közkereseti társaságként. (A Budapesti Törvényszéken 1916. szeptember 20-án jegyezték be Cg. 4724 14741/1 szám alatt). Az Astra filmvállalatnak ekkor még nem volt műterme és megfelelő technikai apparátusa, ezért igénybe kellett vennie más, jobban felszerelt filmgyárak (Pl. Uher filmgyár) szolgáltatásait. 1917. július 21-én, Balogh Béláné Kornai Margit színésznő, a Delej mozi akkori vezetője agilis szervezőmunkájának eredményeképpen, 300.000 Korona alaptőkével, ugyanazzal a székhellyel megalakult az Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt., melynek az alakuló ülésen meghatározott tevékenységi köre: mozgófénykép-felvételek (filmek) iparszerű készítése, filmekkel való kereskedés, filmkölcsönzés és minden a moziipar körébe vágó és azzal összefüggő ügylet. A szükséges tőkét Oláh Gyárfás Mihály, a Gambrinus étterem tulajdonosa biztosította. A céget 1917. szeptember 6-i hatállyal jegyezték be a Budapesti Törvényszéken (Cg. 6-166. 15144/1), mely nappal megszűnt elődje a Balogh Mogán cég (Cg. 4724/4. 14741/2). 40 méter hosszú és 20 méter széles műtermet építtettek fel a mai XIII. kerületben a Rozsnyai utca és a vasútvonal közötti, Tomori térnek nevezett „grundon”. Az üvegből készült műterem méreténél fogva alkalmas volt arra, hogy egyszerre 7-8 jelenet díszleteit és színfalait felépítsék benne. A Mozihét a következőképpen számolt be a műteremről a megnyitás idején: "Az Astra ma, amikor a technikai haladás idejében az egekre törő emberi vágyakozások oly sok irányban produkálnak újabbnál újabb találmányokat, olyan nagy arányú műtermet építtetett, melynek méreteit, belső berendezéseit hasonló gyárak felül nem múlják. Az „Astra" filmgyár ateliéje oly tökéletes készültsége a filmgyártásnak, mely lehetővé teszi, hogy e szakmában felülmúlhatatlan legyen. E nagyszerű alkotás elsősorban Striffler Béla mérnök nevét dicséri, aki e modern építkezést tervezte. Magát az építkezést a nagyhírű Lord és Társa cég vállalta. A felvételekhez szükséges világítás, áramfejlesztő gépeit, a szükséges vezetékek, valamint a világítást szolgáltató nagyszámú eszközök berendezéseit Beer Gyula elektro-technikus mérnök tervezte és a munkálatokat közvetlen felügyelete mellett vezette. A filmgyártáshoz szükséges berendezéseket és díszleteket az Astra saját és gőzerőre berendezett műhelyeikben gyártják, 40 munkást foglalkoztatnak 8 drb gép alkalmazósóval. Az Astra műtermének nagyarányú méreteit a számok mutatják. Magasság 15 m., szélesség 20 m. és hosszúság 40 m. Ennek következtében a világítás és belső elrendezkedés módot nyújt arra, hogy produktumaik intenzív nappali világítással készíthetők és bármilyen nagyarányú belső felvételre is alkalmas legyen." (Mozihét, 1917/37)
Az Astra első nagyszabású műve Bakonyi Károly 1910-ben bemutatott, Kálmán Imre zenéjével kísért Obsitos című énekes színjátékának filmváltozata volt. Fényképészül a már akkor veteránnak számító Zitkovszky Bélát kérték fel. Az Astrában folyó munka művészeti irányítója és a filmek többségének rendezője Balogh Béla volt, sikeres és színvonalas színdarabokat, népszerű operetteket, magyar és külföldi bestsellereket filmesítettek meg. Különösen sikeres volt a Vengerkák, A toprini nász és A Pál utcai fiúk filmváltozata. 1919-ben részvénytöbbségével Heltai Jenő, a debreceni Csokonai színház volt igazgatója lett a gyár vezérigazgatója, s Oláh Dezső lett az üzemvezető igazgató. Heltai eladta a Csokonai színház díszlet- és kelléktárát az Astra filmgyárnak, melyet azonban Debrecen városa Heltai tartozásai miatt lefoglalt és egy ideig visszatartott. 1919 őszén Balogh Béla kilépett az Astrától és a Star filmgyár rendezője lett. Távozása után, 1919-ben és 1920-ban Damó Oszkár és Lajthay Károly rendezett a cégnél. A legutolsó Astra film a Viola, az alföldi haramia forgatása után 1921 januárjában egy szélvihar összedöntötte a gyár műtermének épületét. (Úgy tűnik, hogy Striffler Béla, az épületet tervező mérnök és a kivitelező cég mégsem végzett olyan nagyszerű munkát, mint azt az átadáskor írták.) Ezzel az egész magyar filmgyártás helyzetét is szimbolizáló katasztrófával az Astra filmgyártó tevékenysége gyakorlatilag megszűnt. Bár maga a cég még évekig létezett, de már csak kölcsönzéssel foglalkozott, illetve a korábban gyártott filmjeit rövidítve szkeccs formában újra forgalmazta. A húszas években számos peres ügy zajlott a cégnél, többek között Heltai Jenőt is beperelték a gyár vagyonának hűtlen kezeléséért.